A kompetenciamérésről
1. Mit mér fel az Országos kompetenciamérés? |
Az Országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását méri fel.
A tesztek olyan matematikai és szövegértési eszköztudást mérő feladatokból állnak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, hogy a tanultakat hogyan tudják alkalmazni valódi problémák, helyzetek megoldásában.
2. Milyen jogszabályon alapszik az Országos kompetenciamérés? |
Az Országos kompetenciamérést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § rendeli el.
A mérés részletszabályait és tartalmi keretét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. A mérés lebonyolításának időpontját az aktuális tanév rendje határozza meg.
3. Mikor zajlik az Országos kompetenciamérés? |
Az országos kompetenciamérés időpontját az adott tanév rendje írja elő egységesen, az ország összes iskolájának azonos időpontban és azonos körülmények között. A mérés napja általában május utolsó szerdája.
4. Mely tanulók számára kötelező a részvétel? |
A 6., 8. és 10. évfolyamos Országos kompetenciamérés a diákok matematikai eszköztudásának és szövegértési képességének felmérésére terjed ki. A tanuló mérésben való részvételét és mérési évfolyamát alapvetően az határozza meg, hogy mennyi ideje vesz részt a köznevelési rendszerben. A fenti elv alól természetesen kivételt képeznek az évismétlő tanulók. A mérésben részt vevő tanulók körének meghatározásakor az intézmény vezetőjének figyelembe kell vennie a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 79. § (6) bekezdésében meghatározottakat is. Az ország összes iskolájának minden telephelyén a 6., 8. és 10. évfolyamos mérésben érintett tanulók azonos időpontban és azonos körülmények között írják meg a tesztet.
5. Ki javítja ki a tesztfüzeteket? |
A tesztfüzetek javítása az Oktatási Hivatalban történik a központilag kiadott javítókulcsok alapján. A javítást végzők a tesztfüzeteket nem tudják összekapcsolni a tanulókkal, mivel a tesztfüzeten csak a személyazonosításra alkalmatlan Mérési azonosító található.
6. Mi az a Mérési azonosító? |
A Mérési azonosító egy 8 karakterből álló betű-szám kombináció, melynek első karaktere betű, ezt három szám követi, majd a kötőjel után ismét egy betű és három szám következik (pl.: A123-B123).
Minden mérésben érintett tanuló a saját oktatási intézményétől a mérés napján kapja meg a Mérési azonosítóját tartalmazó dokumentumot (Névkártyát). A Névkártyán szereplő adatok összekapcsolására csak a tanuló szülője (gondviselője) és az az oktatási intézmény jogosult, amellyel a tanuló érvényes, tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyban áll. Ezért az esetleg elveszett vagy megsérült Névkártya pótlását csak az adott oktatási intézménytől lehet kérni.
7. Mi a Mérési azonosító célja? |
A Mérési azonosító célja, hogy a mérés kiértékelését végzők, vagyis az Oktatási Hivatal előtt a mérésben részt vevő diákok személyes adatai rejtve maradjanak, ugyanakkor a Hivatal az egy tanulóhoz tartozó különböző adatokat – teszteredményeket és a Tanulói háttérkérdőív kérdéseire adott válaszokat, valamint a különböző évfolyamokon elért eredményeket – össze tudja kapcsolni.
8. A szülő sem ismerheti meg gyermeke eredményeit? |
De igen. A mérést követő év februárjának végétől a https://www.kir.hu/okmfit/ oldalon erre bármikor lehetőség van. A Tanulói jelentés menüpontot választva az iskolától kapott Névkártyán található Mérési azonosító segítségével a szülő megtekintheti gyermeke eredményeit, nyomon követheti fejlődését.
9. Az iskola össze tudja kapcsolni a tanulót és a mérési azonosítót? |
Igen, az iskola jogosult a tanuló személyének és mérési azonosítójának összekapcsolására, de a személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel.
10. Milyen mérési adatok keletkeznek? |
Az Oktatási Hivatal a tanév rendjében meghatározott időpontig, rendszerint a mérést követő év február végéig az Országos kompetenciamérés eredményeiről országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, továbbá azokat honlapján nyilvánosságra hozza. Az Oktatási Hivatal az országos elemzést megküldi a minisztériumnak, amely azt a kormányzati portálon nyilvánosságra hozza. Az Országos jelentés a nyilvánosságra hozást követően az Oktatási Hivatal honlapján is elérhető.
Ezek a jelentések a 2008. évi kompetenciaméréssel kezdődően nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők a www.kir.hu/okmfit oldalon. Az intézmények ezen kívül – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket.
Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy éppen tőle lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban.
Az iskolajelentésben közölt sok-sok adat együttesen lehetővé teszi, hogy a kívülálló is egy minden eddiginél árnyaltabb képet kapjon az iskolákról.
A fentieken túl az Oktatási Hivatal tanulói jelentéseket is készít, melyeket a szülők a mérési azonosító ismeretében tekinthetnek meg.
11. Mi az a Tanulói kérdőív? |
A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet. A kérdőívben – mely a mérési rendszer egyik fontos eleme – a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg.
A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.
A Tanulói kérdőívet az iskola mérési azonosítóval ellátva küldi vissza az Oktatási Hivatalba, annak tartalmát az iskola nem ismerheti meg.
Az Oktatási Hivatal és a feldolgozást végzők csak a mérési azonosítóval ellátott Tanulói kérdőívet kapják meg, így előttük nem ismert a kitöltő tanuló személye.
12. Miért szükséges kitölteni a Tanulói kérdőívet? |
A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
13. Az iskola megismerheti-e a kitöltött Tanulói kérdőívet? |
A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A szülő a kérdőívet lezárt borítékban is visszaküldheti az iskola számára, amelyet az iskola lezárt állapotban köteles továbbítani. A kitöltött Tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívja az iskolák figyelmét.
14. Milyen részekből állnak és milyen hosszúak a tesztek? |
Az Országos kompetenciamérésben használt Tesztfüzetek négy részből állnak: 2 rész szövegértési feladatokat, és 2 rész matematikai feladatokat tartalmaz. Egy-egy rész kitöltésén 45 percig dolgozhatnak a tanulók.
15. Milyen jellegűek a feladatok? |
A matematikateszt során egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek, és a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik.
A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7-15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.
A korábbi évek tesztfüzetei megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján, a www.oktatas.hu oldalon a Köznevelés / Országos és nemzetközi mérések / Országos kompetenciamérés / Feladatsorok és javítókulcsok menüpontra kattintva.
16. Van-e szünet a mérés alatt? |
Természetesen. Az első és a harmadik rész után 10 perc szünetet, a második rész után pedig 15 perc szünetet kapnak a tanulók.
17. Használható-e segédeszköz a mérés alatt? |
A tanulók a matematikateszt megoldásához vonalzót és számológépet használhatnak. Más segédeszköz nem használható.
18. Milyen órájuk lehet a tanulóknak a mérés napján? |
Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás – művészeti és a testnevelési órák kivételével – a számukra nem szervezhető.